CONSUL DEMOCRACY

Vissza

11 Fenntartható városok és közösségek

The world is becoming increasingly urbanized. Since 2007, more than half the world’s population has been living in cities, and that share is projected to rise to 60 per cent by 2030. 

Cities and metropolitan areas are powerhouses of economic growth—contributing about 60 per cent of global GDP. However, they also account for about 70 per cent of global carbon emissions and over 60 per cent of resource use. 

Rapid urbanization is resulting in a growing number of slum dwellers, inadequate and overburdened infrastructure and services (such as waste collection and water and sanitation systems, roads and transport), worsening air pollution and unplanned urban sprawl. 

The impact of COVID-19 will be most devastating in poor and densely populated urban areas, especially for the one billion people living in informal settlements and slums worldwide, where overcrowding also makes it difficult to follow recommended measures such as social distancing and self-isolation. 

The UN food agency, FAO, warned that hunger and fatalities could rise significantly in urban areas, without measures to ensure that poor and vulnerable residents have access to food. 

A legaktívabb javaslatok

Jelenleg nincsenek javaslatok

A legaktívabb viták

Jelenleg nincsenek viták

Nyitott folyamatok

Jelenleg nincsenek nyitott folyamatok
11.1
2030-ra mindenki számára biztosítani kell a megfelelő, biztonságos és megfizethető lakhatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a nyomornegyedek korszerűsítését.
11.2
2030-ig mindenki számára biztosítani kell a biztonságos, megfizethető, hozzáférhető és fenntartható közlekedési rendszerekhez való hozzáférést, javítva a közúti biztonságot, különösen a tömegközlekedés bővítésével, különös tekintettel a veszélyeztetett helyzetben lévők, a nők, a gyermekek, a fogyatékkal élők és az idősek szükségleteire.
11.3
2030-ig minden országban fokozni kell az inkluzív és fenntartható urbanizációt, valamint a részvételen alapuló, integrált és fenntartható emberi településtervezés és -gazdálkodás kapacitását.
11.4
Erősítse meg a világ kulturális és természeti örökségének védelmére és védelmére irányuló erőfeszítéseket.
11.5
2030-ra jelentősen csökkenteni kell az elhunytak és az érintettek számát, valamint a katasztrófák, köztük a vízzel kapcsolatos katasztrófák által okozott közvetlen gazdasági veszteségeket a globális bruttó hazai termékhez viszonyítva, különös tekintettel a szegények és a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek védelmére.
11.6
2030-ig csökkenteni kell a városok egy főre jutó kedvezőtlen környezeti hatását, többek között úgy, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a levegő minőségére, valamint a települési és egyéb hulladékkezelésre.
11.7
2030-ra egyetemes hozzáférést kell biztosítani a biztonságos, befogadó és hozzáférhető, zöld és nyilvános terekhez, különösen a nők és a gyermekek, az idősek és a fogyatékkal élők számára.
11.A
Támogassa a városi, városkörnyéki és vidéki területek közötti pozitív gazdasági, társadalmi és környezeti kapcsolatokat a nemzeti és regionális fejlesztési tervezés megerősítésével.
11.B
2020-ra jelentősen növelni kell azon városok és emberi települések számát, amelyek integrált politikákat és terveket fogadnak el és hajtanak végre a befogadás, az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség érdekében, és a Sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretrendszerrel (2015–2030) összhangban dolgozzanak ki és hajtsanak végre holisztikus katasztrófakockázat-kezelést minden szinten.
11.C
A legkevésbé fejlett országok támogatása – többek között pénzügyi és technikai segítségnyújtás révén – fenntartható és ellenálló épületek helyi anyagok felhasználásával történő építésében.
Ennek a célnak nincsenek helyi céljai