Globálisan a mélyszegénységben élők száma az 1990-es 36 százalékról 2015-re 10 százalékra csökkent. A változás üteme azonban lassul, és a COVID-19 válság azt kockáztatja, hogy a szegénység elleni küzdelem több évtizedes előrehaladását megfordítja. Az UNU World Institute for Development Economics Research által közzétett új kutatás arra figyelmeztet, hogy a globális világjárvány gazdasági következményei akár félmilliárd emberrel , vagyis a teljes emberiség 8%-ával növelhetik a globális szegénységet. Ez lenne az első alkalom, hogy 1990 óta harminc év alatt globálisan nőtt a szegénység.

Több mint 700 millió ember, vagyis a világ népességének 10 százaléka, még ma is rendkívüli szegénységben él, és a legalapvetőbb egészségügyi, oktatási és vízellátási szükségletek kielégítéséért küzd. A napi 1,90 dollárnál kevesebbből élő emberek többsége a Szaharától délre fekvő Afrikában él. Világszerte az szegénységi ráta a vidéki területeken 17,2 százalék – ez több mint háromszorosa a városi területeknek. 

A dolgozók számára az állás nem garantálja a tisztességes megélhetést. Valójában 2018-ban világszerte a foglalkoztatott munkavállalók és családjaik 8 százaléka élt rendkívüli szegénységben. Minden ötödik gyermek él rendkívüli szegénységben. A szegénység csökkentése szempontjából kritikus fontosságú minden gyermek és más kiszolgáltatott csoport szociális védelmének biztosítása.